Ki nem érti, hogy mi az Expert-Operátor Rendszer, és mire lehet használni az életünkben?

Lengyel Sándor/Sanyi: – Esetleg van-e köztünk valaki, aki véletlenül, valami kiszámíthatatlan okból kifolyólag, nem érti, hogy mi az az Expert-Operátor Rendszer? Nem erre számítottatok, ugye? Ettől függetlenül a kérdés komoly.

Tanítvány: – Sziasztok! A lényeget mondom. Na, szerintem az Expert-Operátor Rendszer megtanított minket például arra, hogy kommunikáljunk egymással anélkül is, hogy kimondanánk minden szót. Gondolok itt egyfajta non-verbális kommunikációra. Nemcsak úgy, mint a cégben dolgozók, hanem egymás között, mint emberek is.

Nekem szerencsém van abból a szempontból, hogy családomon belül van egy másik személy is, a feleségem, aki szintén részt vett már EOS képzéseken. Ő akkor már járt képzésekre, amikor én még nem, aztán cseréltünk, most én vagyok itt, és ő otthon a babánkat neveli. Szóval anélkül, hogy beszélnénk, vagy hívnánk egymást, a kommunikációs csatorna létrejön közöttünk általában, főleg most, hogy hárman vagyunk, és anélkül, hogy megkérnénk egymást, a másik elvégzi. Vagy éppen akkor odajön magától, segíteni. És ez nagy pluszt tud adni a mindennapokban.

Cégen belül ugyanezt tapasztaltam, hogy minél többet vagyunk szemináriumon, és minél többet vagyunk itt együtt, annál jobban tudunk együtt dolgozni, mert egy bizonyos idő múlva, anélkül hogy kimondanánk, a másik észreveszi mit szeretnénk, és segít abban, hogy ezt elérjük. És azt tapasztalom a saját kollégáim között is, hogy mielott megbeszélnénk a munkafolyamatokat, szinte minden csak sikeresen megtörténik. Sokkal jobban egymás keze alá dolgozunk.

Azt gondolom, hogy legalább havonta egyszer, szerencsés aki el tud jönni. Én ezt érzem magamról, hogy volt hiányérzetem, amikor egy ideig nem jöttem. Azt is érzem, hogy a mindennapi gyakorláson is sok múlna.

Sanyi: És ezt megtanítottad, továbbadtad a családodnak, a barátaidnak? Megtanítottál már egy barátodat egy Expert-Operátor alapgyakorlatra? Megmutattad neki mondjuk az E3-t, vagy az E1-t?

E: Az egyikőjükkel kipróbáltam, igen.

Sanyi: És sikerült?

E: Sok alkalom nem volt, és olyan sikerességgel, amelyeket itt szoktunk tapasztalni és egymással gyakorolni, olyan nem történt. Nem volt abban a stádiumban, hogy megnyíljon ebbe az irányba.

Sanyi: Mi lehet az oka ennek, hogy ő nem volt abban a stádiumban, hogy megnyíljon?

E: Hát a hiteles átadás, igazából az alapinformációk átadása sokkal jobb, hogyha egy olyan helyen történik, ahol mi is megtapasztaltuk. Nem volt meg a visszatérés a forrásokhoz.

Sanyi: Igen, de én azt hallottam Lengyel Sándortól, nem tudom, ismerős-e, hogy ő azt mondta: ez egy olyan gyakorlati tudás, amit az életükhöz tanít meg. Ez azt jelenti, hogy bármilyen, akár életveszélyes körülmények között is meg lehet csinálni. Nem kell ideális környezet. Pont arról van szó, hogy életveszélyes körülmények között az operátorává, a vezetôjévé tudsz válni a helyzetnek.

Az EOS D gyakorlattal “falakat” tudsz emelni, hogy védve legyél, és utat is tudsz törni vele, tehát falakat tudsz lebontani, hogy menekülhess.

Az EOS E1-el el tudod téríteni a potenciális támadódat egy olyan irányba, amelyben az ő meglátása a szituációról az lesz, hogy nem támad meg téged. Mindezt úgy, hogy te magad is lehetsz közben életveszélyes állapotban, vagy életveszélyes helyzetben.

Akkor az ok, amiért nem sikerült megtanítanod lehet az, hogy amikor megtanultad a szemináriumon, hogy hogyan kell operátorként komplexen vezetni másokat, akkor nem tanultad meg azt, hogyan kell bármilyen objektumban expert állapotot létrehozni, aminek az operátora lehetsz, tehát ezért nem tudtál célirányosan elindulni.

Ez azt jelenti, hogy egyelôre nagyon kevéssé alkalmazod az operátori képességeidet a saját életedben. Csupán csak érzékeled a változásaidat, hogy nahát, ez történt velem, ez érdekes, ez is érdekes, ez is érdekes. Hm?

De az operátori képesség nem ez. Az operátori képesség az, hogy képes vagy valamire és megteszed. Képes vagy valami olyasmire, amire korábban nem voltál, és amire mások, az ismerőseid, most sem képesek, ha nem adod át nekik.

Olyan létezik, hogy beállsz egy ember elé, lépsz, és ő nem jön utánad. Olyan azonban, hogy bármelyik alapgyakorlatunkban, az Expert-Operátor Rendszerben, ne sikerülne valami, olyan nem létezik. Ha van expert és van operátor, akkor az operátort az expert követi. Nem létezik olyan, hogy nem követi. Ha mégsem tette meg, akkor az még nem lett expert, a másik nem operátor. Nincs megalkotva az Expert-Operátor Rendszer-kapcsolat közöttük. És akkor persze, hogy nem követ téged.

De miről szól az Expert-Operátor Rendszer? Arról szól, hogy az operátor átadja a tudását az expertnek, így az expert követi az operátor életét. Így tanul tôle. Az operátor viszont nem csupán a saját életét éli, hanem az expertnek szükséges életet is éli párhuzamosan, hogy követhető legyen az expert számára. Így kapcsolódhatnak össze, és válnak közös rendszerré, megőrizve egyúttal a saját, független rendszerüket is.

Ezért én, mint tanár, mint operátor, nemcsak a saját életemet élem, hanem annak a hetven embernek az életét is, akik itt tanulnak, hogy követhető legyek számukra. Nem arról beszélek, ami nekem kell, hanem arról, ami nekik kell. Nem azt mutatom be, ami nekem kell, hanem azt, ami nekik kell. Ez az operátori munka.

Ha ez így van, akkor nem értem, hogy a szeminárium után, amikor már expert-té vált mindenki, mert van egy operátora, akivel kialakult benne is az Expert-Operátor Rendszer, szóval nem értem, hogy szeminárium után, az expertek, amikor már otthon vannak, miért csak a saját életüket élik, és miért nem tudnak expertként azonosulni a családjuk, vagy a barátaik és mások életével. És miért nem látják, hogy azok nem tudnak valamit, amire szükségük volna, és az a tudás bennük meg van, és át tudják adni nekik. Miért nem válnak ilyenkor operátorrá? Miért nem húzzák ki abból a nehéz világból a másik embert?

(Részlet a Vision Modellek című Életmodellek Szemináriumból, 2016.04.14-16.)