Álmodás tanítás és gyógyítás
Az alvás és álomkutatás egyidős az emberiséggel. Minden népnek meg vannak a tapasztalatai és a tanításai róla, nagyon régi időkre visszamenőleg. Gyógyították az alvászavarokat, a rémálmokat és a fáradtságot. Tanították a tudatos álmodást, amikor az álmok emlékezetessé és irányíthatóvá válnak. Ezzel minden ősi és mai spirituális iskola is foglalkozik. Vajon miért? És miért van az, hogy a gyerekek még nagy álmodók, míg a felnőtteknél ez a képesség csökkent működésű?
Zavarok felnőtt és gyermekkorban is előfordulnak. A gyerek gyorsan sérül, de gyorsan regenerálódik, míg a felnőtt később kerül bajba, de nehezebben áll fel belőle. Az álmoknak, és a nagyon összetett szinten vizsgálható álmodási működéseknek nagy szerepe van abban, hogy mindenféle zavar és betegség is rendeződhessen. Úgy látjuk munkáink során, hogy az álmokban történtek szorosan függnek össze azzal, hogy éppen mi zajlik bennünk, hol tartunk és mire lehetünk alkalmasak a jövőben. Látszik a múlt kivetülése és a jelen, és látszik, hogy mi folytatódik, mi kezdődik és mi az, ami menet közben eltorzult egy emberben.
Valóságos és hamis álmok
A valódi álmok kevésbé függnek össze az életünk történéseivel és az ébrenléti tudatunkkal avagy a gondolatainkkal. Ezt sokan nem tudják, emiatt elsősorban az álmok nem avatott elemzői, gyakran ragadnak le semmire sem való álomjeleknél és szimbólumoknál is. Csak a felületes, leegyszerűsödött, nem egészséges álmodás ismétli meg a nappal megtörtént eseményeket, sőt jellemzően körbeforog ezekben. Ez rövid távon természtes módon rendeződhet, de ha hosszú távon is ugyanazok az ismétlődések vannak, és nem szinesek, és nem változatosak az álmok, akkor szükség van ennek a megoldására. Akkor is gondolni kell arra, hogy kedvezőtlenül alakul az élet, ha valaki szinte soha sem emlékszik az álmaira, és akkor is, ha az átélés ugyan erős, de ismétlődik, és kellemetlen vagy éppen félelmetes. Ezek az álmok mind hatnak az ébrenlétekre és az egész életünkre, mégpedig nagyon rosszul és hamisan: fáradtságot, depressziót, ingerültséget, indokoltalan rosszulléteket és testi fájdalmakat is okozhatnak.
Az álmokat is valósnak tarthatjuk, sőt minden éjszaka élünk és valós realitást alkotunk magunknak. Ezek belső realitások, melyeket megélünk, és meg is valósíthatunk, ha akarjuk. Azt is látjuk, hogy ez is egy életjelenség. Az álmodás az élet egyik jele, és hiánya az élet hiányának a jele. Mit értsünk ez alatt? A kevés alvás is jól kompenzálható, ha közben egészségesen és eleget álmodunk. Ezzel ellentétben, sok alvás mellett is meghalnak a kísérleti állatok, ha nem engedik őket álmodni, hanem amikor az álmodási szakba érnek, akkor ezt műszeresen érzékelik, és felébresztik őket.
Az egészség és az álmok
Azt látjuk, hogy az álmodás és az ébrenlét közösen alkotják az életet. Úgy is elképzelhetjük ezt, hogy ezek, mint az összenőtt ikerpár két fele, csak együtt életképesek. Az egyik testi és korlátozott, a másik “testetlen” és korlát nélküliként tapasztalható. Igen nagy a különbség a kettő között, mégpedig az álmodás javára. Az álmodási életünk, ha egészséges, sokkal fejlődőképesebb, intelligensebb, együttműködőbb és jobban érzékelő, mint az ébrenléti életünk. Éber életünk ezzel szemben olyan, mint egy lebutított gép.
Az egészséges emberi álmokban egészen másképpen gondolkodunk, cselekszünk és más dolgokra vagyunk képesek. Van ebben egyfajta határtalanság, mint fejlődési lehetőség is. Emiatt sokan számolnak be arról, hogy az ilyen álmaikban jönnek rá dolgokra, megérzik a jövőben történő szokatlan és ritka bekövetkezési valószínűségű eseményeket, amik rendre be is következnek, végre megértenek dolgokat, felfigyelnek olyasmikre, amire eddig nem figyeltek oda, és még sorolhatnánk. És ami nagyon jó dolog, hogy ez hatással van az életükre, ezen belül a hangulatukra, a közérzetükre, a fejlődésükre és a jövőjükre, miután elkezdtek valóságosan álmodni. Ezt nevezik tudatos álmodásnak vagy lucid dreaming-nek. A szavak azonban csak nagyon kevéssé képesek leírni ezt a leginkább spirituálisnak tartott működést.
Tapasztalataink a tudatos álmodásról
Az első lépések a tudatos álmodás eléréséhez, minden tapasztalt álmodó szerint, nehezek és sok türelmet igényelnek. Aki gyorsan halad, az is türelmetlen, mert hajtja előre a megcsillanó korlátlan lehetőség. Az első tíz alkalom így a DRC-ben is az első benyomás, az első könnyen jött élmények és sikerek kora. Egy kezdetleges tanulóállapot. Itt azonban a módszer nem a szokásos, többé-kevésbé önmegerőltető tudatos álmodás tanulási technikák egyike, hanem egy teljesen újfajta szemlélet és módszer: regeneráljuk magunkat az álmodás állapotán keresztül, ettől automatikusan beindulnak a képességeink, és továbbfejlődés is, ha tovább trenírozzuk magunkat a DRC-vel. Tehát nem az álmodás vagy a mély relaxáció az első nehezen elérendő eredmény, hanem azt a program mintegy készen adja az alanyoknak, akik mit sem tudnak arról, hogy ez milyen nehezen oldható meg más módon. Ez azonban az alap, ahonnan el lehet indulni.
A DRC-ben ez már az első alkalommal sikeresen elérhető az álmodás! Azoknak is, akik még sosem relaxáltak vagy meditáltak sikeresen. Utána egyre ismeretlenebb, de még mindig gyorsan megszerezhető fejlődési fokozatok, új állapotok következnek. Ismeretlenebb, mert ezeket az újabb állapotokat senki sem ismerheti, aki eddig csak a szokásos módon aludt és álmodott. A relaxáció, a félálom, az éber álmodás, és egy idő után a tudatos álmodás is felismerhető, de sok olyan állapot is van, amiről nem tudnak semmit és nem is veszik észre, hogy elérték. Ezért aztán amikor ezek következtében érdekes dolgokat tapasztalnak ébren, sok az örömteli meglepődés, de semmi tudatosság és megértés nincsen hozzá.
Visszaesést hónapok alatt sem láttunk, csak megszokottá válnak az eleinte csodás, új dolgok. A szervezet, az élet átalakul, továbbfejlődik, és ezt újra kell serkenteni ahhoz, hogy újabb meglepetések jöhessenek. Ami rendeződött, az nem fog jelezni, arről nem tudunk, de attól érezzük magunkat stabilan jól.
Tapasztalatainkat, melyeket ezres nagyaságrendet elérő alanyaink vizsgálatakor kapunk, folyamatosan lejegyezzük. Érdekes, hogy mennyire nem különböznek az eredmények a multikulturális környezetben sem. Los Angelesben igen sokféle ember, nép és területi lakhely szerint vizsgálódhattunk vendégeink körében: Los Angeles, Dubai, New York, Boston és még sorolhatnánk, helyiek és túristák egyaránt. Itthon is az egész ország területéről és messzebbről is érkeztek, angolul vagy magyarul hallgatva a programban elhangzó hasznos gondolatokat.
Esetbemutatás
A továbbiakban egy teljesen szokásos esetet mutatunk be. Látványos javulás és fejlődés elérése mellett látjuk, hogy az emberek nagyon keveset értenek eleinte abből, ami velük történik. Örülnek, kíváncsiak, elégedettek, csalódottak vagy éppen csodálkoznak. Ettől függ a hangulatuk, és hogy mit gondolnak magukről és a helyzetükről. Ezt eleinte nem lehet és nem is szükséges befolyásolni, csupán azt támogatni, hogy minél többre jussanak. A hangulatok az uralkodók, és ezeket az akadályok okozta nehézségek táplálta gondolataik határozzák meg. Azt gondolják, hogy értik, ha nem jól vannak, és gyakran éppen azt nem hiszik el, amikor jól vannak. A megértésüknek vagy a félelmüknek szinte nincs is köze a valósághoz. Itt most egy ilyen egyszerű, szokásos esetet mutatunk be. A kevesebb történés miatt nem fárasztva vele az olvasót. Az azonban látszik belőle, hogy valamilyen változás indult el, miközben az élet még nehézkesen zajlik, és valamiért sok a stressz. Az esetben szereplő név kitalált.
Miki esete
ÁlomMeditáció (AM)-01 – 2017.06.28.Szerda 10:00
Miki az áprilisi szemináriumunkon volt először, és ott hallott a DRC-ről. Nagyon várta már, hogy jöhessen. Negyed órával elöbb érkezett, ahogy kértem. A 10 alkalmas bérletet vette meg, hetente háromszor tervezi, hogy jönni fog, hétfőn, szerdán és pénteken. Be is iratta magát több heti időpontra, előre. A vendégtájékoztatókat elolvasta. A mozizás közben kicsit könnyezett, ahogy lehunyta-felnyitotta a szemét, de nagyon tetszett minden, nem volt semmi kellemetlen érzete. Közben, nyugalmat érzett a lelkében, és erősen bizsergett a teste. A program vége felé észrevette, hogy hevesebben ver a szíve. Csak belefeledkezett a látványba, és úgy emlékszik, hogy nem aludt el közben.
AM-02 – 2017.06.30.Péntek 10:00
Nagyon pontosan érkezett. Várta már, hogy újra jöhessen. Ezt mondta a program kezdete előtt: – “A szerdai mozi után hazafelé menet a buszon folyamatosan mosolygtam, boldogságérzet tölt el minden alkalommal, amikor visszagondoltam a filmre. Legutóbb álmomban mintha egy széken űltem volna, de nem volt alattam semmi, csak a táj, és haladtam arra, amerre szerettem volna, és ezt a gondolataimmal irányítottam. Nem volt hang, csak kép. Volt már korábban is, hogy befolyásolni tudtam az álmom. Örülök, hogy ez megint előjött.” Mozizás után csak annyit mondott: “- Ez egy csoda. Ürességet érzek.” Kérdezte, hogy mi a maximum, ahová ezzel el lehet jutni, de azt gondolja, hogy itt nincs határ. Vajon mit is kezdjen azzal a végtelen és határtalan lehetőséggel, ami az álomban adódik neki.
AM-03 – 2017.07.03. Hétfő 10:00
Tegnap óta használta a szemcseppet, amit ajánlottunk. Sokkal jobb volt, amikor érezte , hogy fáradna, csak pislogott egy-egy hosszabbat, és már nem telt meg a szeme könnyel. Egész nap monitor elött dolgozik, 3D tervezéssel, modellezéssel, VR szemüvegre és telefonra készülő applikációkkal foglalkozik. Ezúttal ezt mesélte: -“Mostanában 6 óra elég ahhoz , hogy kipihenten ébredjek, és a szokásos dél körüli elálmosodást sem tapasztalom. Az a kérdés foglalkoztat, hogy előfordulhat-e, hogy olyan jól érzem magam álmomban, hogy nem akarok visszatérni, és ott ragadok?”
AM-04 – 2017.07.05.Szerda 10:00
Pontosan érkezett, mint mindig. Erről számolt be: – “Most kevésbé emlékeztem az álmaimra, de érzem, hogy sok minden történt, és közben valami változik bennem. Egyik álmomban fára másztam, nagyon magasra, erősen kellett kapaszkodnom, és amikor teljesen felébredtem, a kezeim ökölbe voltak zárva, tényleg kapaszkodtam.”
AM-05 – 2017.07.07.Péntek 10:00
Fáradtan érkezett, ezért csak keveset beszélt. Azt mondja még nem heverte ki a keddi céges bulit. Ma a másik szeme könnyezett, de nem volt vészes.
AM-06 – 2017.07.10.Hétfő 10:00
Most erről számolt be: -“Sokkal jobban alszom azokon a napokon, amikor DRC-zek. Szeretném megálmodni a diplomamunkámat. Egy épületet kell terveznem.Van rá fél évem. Napközben nincs időm ezzel foglalkozni a munka mellett. Meg kell álmodnom. Most megint bizsereg a DRC-től az egész testem.”
AM-07 – 2017.07.12.Szerda 10:00
Mai élménye: – “Van egy visszatérő álmom. Fehér zaj vesz körül, apró fehér pontok rohannak felém, és haladok, nagyon gyorsan, velük szemben. Nő bennem ettől a feszültség, nem merem megvárni, mi van a végén. Félek is, de nagyon kiváncsi is vagyok. Mi lehet ez?”
A bal egyenes combizmot nem tuja 100 %-ig ellazítani, mindig befeszül, amikor konfliktushelyzetben van, vagy ha rágondol. Most a mozizás alatt is többször befeszült. A szeme már egyáltalán nem könnyezett. Lengyel Sándor javasolta neki, (nagyon sötét volt a szeme alatt), hogy a következő 2 alkalommal a második szemlecsukás után csak hagyja magát aludni.
AM-08 – 2017.07.15. Péntek 10:00
“Rémes álmom volt, menekültem valaki elöl, de sikerült belőle felébreszteni magam. Sokkal több álmomra emlékszem egy éjszaka alatt.” – mesélte.
AM-09 – 2017.07.17.Hétfő 10:00
Csukva tartotta a szemét, de most sem aludt bele a programba. A szeme nem könnyezett , szorványosan használja a szemcseppet, amikor eszébe jut. Ezt mondta el: -“A hétvégén nagyon sokat aludtam.és rengeteg álmom volt. Egyik alkalommal megérkezett közben a szobatársam is, ezt is érzékeltem, de nem ébredtem fel teljesen, és beleálmodtam az álmomba.”
AM-10 – 2017.07.19.Szerda 10:00
Az előző két alkalommal nem tudott belealudni. Eddig minden alkalommal nagyon lelkes volt. Saját bevallása szerint már igen nagyok az elvárásai a program eredményeivel kapcsolatban. A májusi szeminárium után fogja folytatni az újabb bérlettel. Magyaráztam neki, hogy az első 10 alkalommal lényegében még regenerálódási folyamatok zajlanak. Fontos, hogy legyen türelemmel önmagához. Ez mindig is nehezen ment nekem. – válaszolta.
Összefoglalva
A DRC egy igazi mai stílusú találmány, egyben egy új és humánus álomkutatási eszköz. Nem turkál az elmében, nem kapcsol ránk drótokat és nem használtat drogokat. A kutatás alanyai csak pihennek, közben megismerik önmagukat, és ha kedvük van mesélni róla, akkor megismertetik velünk az életüket, és az álmodáson keresztüli fejlődésük során szerzett egyedi és egyre szinesebb tapasztalataikat. A DRC regenerál és erősen fejlesztő hatású. Megmutatja, hogy milyenek vagyunk most, és aztán azt is, amilyenekké válni tudunk. Könnyebben elérhetők vele a vágyaink és a nyugalmunk.
Dr. Tóth Emese